Szeletes csuszamlás, Erdélyi-érchegység
A csuszamlások elsődlegesen a gravitáció hatására következnek be, ahol a lejtő instabillá válik. Az esemény konkrét kialakulását okozhatja például csapadék vagy földrengés. De csak ott lesznek csuszamlások, ahol erre a lejtő hajlamos: például az agyagos rétegek átázva könnyen „csúszóssá” teszik a lejtőt. A lejtő meredekségét – sok egyéb mellett – növelheti az emberi tevékenység, vagy például egy folyó bevágódása a lejtő alján. A növényzettel borítottság is változhat természetes és emberi hatásra egyaránt. A csuszamlást más lejtős tömegmozgásoktól az különbözteti meg, hogy az anyag „nagyjából egy tömbben” mozog (tehát nem „folyik”, nem is kisebb részekre törve „omlik”), és időben gyorsan megy végbe (tehát nem „kúszik”). A lecsúszó tömb alja igazodhat egy réteghatárhoz (egy több-kevésbé „sík” jellegű csúszópályához), de lehet ívelt is. Mindkét esetben előfordulhat, hogy a lecsúszó tömb nagy blokkokra, azaz szeletekre töredezik szét a mozgás közben, ilyenkor beszélünk szeletes földcsuszamlásról.
A kép az Erdélyi-érchegységben készült, egy faluszéli területen. Az erdő széli füves növényzet itt emberi hatásra alakult ki, továbbá a lejtő stabilitását az is befolyásolta, hogy az alátámasztás meggyengült a lejtő alatt elhaladó út miatt (ez a rész a képen már nem látható). A csuszamlás szeletei jól felismerhetők: a gyepszőnyeg egy-egy szeleten érintetlenül megmaradt. A csuszamlás hátsó szakadásfala is jól látszik a képen. Egy ilyen helyzetet látva erősen valószínűsíthető, hogy lesz még aktív csuszamlás ezen a területen.
Helyszín (közelítőleg): 46.15515, 22.87106 – Google térkép
További info: