Rekesztőturzás, Kur-félsziget
A rekesztőturzás a sekély tengerpartok egyik jellegzetes felszínformája. Ott jön létre, ahol van elegendő homokanyag, például egy folyótorkolat közelében. Ha a hullámok merőlegesen futnak ki a partra, akkor a homokot ide-oda mozgatja a víz, de nem viszi el messzire. Ha azonban a parthoz képest ferdén érkeznek a hullámok, akkor a homok cikkcakkos mozgással a parttal párhuzamosan, oldalirányban szállítódik. Ahol egy tengeröböl van, ott a homok tovább folytatja oldalirányú sodródását, és kis méretben turzáskampó, nagyobb méretben pedig rekesztőturzás alakulhat ki, ami majdnem, vagy teljesen elzárhatja a tengeröblöt. Ha van folyótorkolat, akkor az általában nyitva tart egy „kaput” a turzáson. De a turzást átvághatja a tenger is egy-egy nagyobb vihar alkalmával. (Megjegyzés: a turzás szóban szándékosan rövid az ‘u’.)
A részben Oroszországhoz (Kalinyingrádi területhez), részben Litvániához tartozó Kur-félsziget egy hosszú, keskeny rekesztőturzás. A turzások általában alacsonyak, legfeljebb homokdűnék találhatók rajtuk, amiken időnként megtelepszik a növényzet, ezzel stabilizálva bizonyos mértékig a turzást. Ez a felvétel Klaipeda közelében készült, a Balti-tenger felől fotózva. A turzáson sokáig gondot okozott az ember számára, hogy a dűnék szabadon mozogtak, mígnem a 19. század végére nagyrészt sikerült megkötni ezeket a homokformákat.
Helyszín: 55.71436, 21.09531 – Google térkép
További info: