Poligonális agyag, Orsova
Víz hatására az agyag megduzzad és folyóssá válik, így egyenletesen fedi be a rendelkezésére álló felszínt. Amikor azonban jön a száradás, akkor az agyag összehúzódik. Az összehúzódás miatt pedig megrepedezik az üledék, és érdekes poligonális (sokszöges) repedésrendszer alakul ki. Hogy pontosan milyen lesz ez a repedésrendszer, az függ attól, hogy mennyire volt gyors a kiszáradás, milyen az agyag összetétele, szemcsemérete és vastagsága. Mindenesetre ez a repedésrendszer általában szabálytalan, „összevissza” sokszögekből áll. Ellentétben a bazaltra (és más vulkáni kőzetekre) jellemző sokszöges mintázattól, ami – bár szintén nem tökéletes – de sokkal szabályosabb formákkal jellemezhető. Ez utóbbiaknál nem a száradás, hanem a kihűlés okozza az összehúzódást. Az agyag-poligonokhoz jobban hasonlítanak a száraz területek kiszáradó tavaiban kialakuló sópoligonok.
Ez a kép készülhetett volna „majdnem bárhol”. De azért mégis megadjuk a konkrét helyszínt: a Kazán-szoros közelében készült, ahol a Duna vízállását napjainkban a Vaskapu erőmű szabályozza. Egy magasabb vízállást követő leeresztés után elég nagy agyagborította terület került itt a felszínre, ami lehetővé tette a száradási poligonális repedésrendszer kialakulását.
Helyszín (közelítőleg): 44.67447, 22.32218 – Google térkép
További info: