Gyapjúzsákos mállás, Spitzkoppe

Fotó: Mari László

gyapjúzsákos mállás a gránitra jellemző lepusztulási forma. A gránit nagy mélységben szilárdul meg és rendkívül hosszú idő alatt hűl ki. Ennek eredményeként összehúzódik és térbeli kockarács mentén megrepedezik. A repedések mentén indul meg a kőzet mállása még a felszín alatt. A mállást elősegítő víz a repedések mentén hatol a kőzetbe. Egy-egy blokk élét a víz két repedés felől is „támadja”, így az élek gyorsabban pusztulnak. Még inkább igaz ez a blokkok csúcsaira, melyek háromszoros „támadást” szenvednek el. Ennek hatására az eredetileg téglatest jellegű blokkok lekerekítődnek. Mikor a lepusztulás „kibontja” a kőzetet a felszín alól, akkor ezek a lekerekített blokkok kerülnek elő, aminek azt a nevet adták, hogy „gyapjúzsákok”.

A Namíb-sivatagban magasodó Spitzkoppe-hegy szépen mutatja ezeket a lekerekített gyapjúzsákokat, de emellett nagy, egybefüggő csupasz gránitfelszíneket is megfigyelhetünk itt. E felszínekbe a ritka, de heves esőzések után lefolyó víz kis barázdákat mélyít, melyeket német eredetű szóval rill-eknek nevezünk. A hegyet Namíbia Matterhornjának is nevezik, bár ebben talán van egy kis túlzás 😉.

Helyszín: -21.82558, 15.19454 – Google térkép

További info: