Parti dűne, Dune du Pilat
A parti dűne a homokban gazdag tengerpartok egyik kísérőjelensége. Kell hozzá homokanyag, amit például a közeli vízfolyások szállíthatnak a tengerbe. A part legyen lapos, hogy az apálykor felszínre kerülő homokanyagot a szél a part felé fújhassa. És természetesen kell hozzá a szél is, ami uralkodóan a tenger felől a part felé fúj. Ha mindez megvan, akkor már épülhet is a parti dűne a tengerből kifújt homokból. A parti dűne tenger felé néző oldala lankásabb (mivel ez van a széllel szemben), szárazföldi oldala meredekebb (mivel ez a szélárnyékos). A parti dűnék nagyon dinamikus felszínformák, mert a szélirány, a rendelkezésre álló homokmennyiség és az emberi behatások is gyakran igen változékonyak.
A kép a Bordeaux közelében magasodó Dune du Pilat parti dűnéjét mutatja, ami Európa legnagyobb homokbuckája. Ez is jelzi, hogy a parti dűnék – sok más homokformától eltérően – egyáltalán nem kötődnek a sivatagokhoz. A közel 3 km hosszú dűne legnagyobb magassága a 110 métert is eléri! De mindez igen gyorsan változhat, 170 éve például mindössze 35 méter magas volt. A korszerű kormeghatározási módszerek segítségével ma már elég részletes képünk van a dűne fejlődéséről, de a jövőt megjósolni lényegesen nehezebb. A lassan emelkedő tengerszint erodálhatja a dűne alját és csökkentheti a homok kifúvását a dűne előtt lévő homokzátony területéről. De más tényezők is befolyásolják még a dűne fejlődését emberi időléptéken belül, így kíváncsian várjuk, hogy mi történik a dűnével a globális felmelegedés időszakában.
Helyszín: 44.58951, -1.21224 – Google térkép
További info: