Takaró, Vulkán-hegy

A takaró a nehezebben felismerhető szerkezeti formák közé tartozik. Lényege, hogy a kőzetrétegek egy „kötege” rácsúszik az alatta lévő, „helyben maradó” rétegsorra. Így a rétegsorban lefúrva, vagy egy nagy sziklafal oldalát tanulmányozva azt láthatjuk, hogy egy idősebb rétegsor (ez maga a takaró) egy fiatalabb rétegsort betakar. Ha a rétegek korát nem ismerjük, akkor a takaró azonosítására is kevés esélyünk van… A takarókat a nagyon erős oldalirányú nyomás hozza létre, ami a hegységképződésekre jellemző. A tudósok egy része inkább vetődésnek tartja ezeket a formákat (innét az angol név: overthrust, ami „rátolódást” jelent), másik része inkább gyűrődésből származtatja ezeket a formákat, ezért „takaróredőnek” nevezi. E két koncepciót az alábbi ábrán figyelhetjük meg.

A fotó az Erdélyi-érchegységben található Vulkán-hegyet ábrázolja. Ez a hegy – nevével ellentétben – NEM vulkán, és nincs is ezekhez köze. Nevét a szláv „vlk”=farkas szó alapján kapta. De hol van itt a takaró? Nos, a hegy felső részén látható fehér, masszív sziklák jura mészkőből állnak. Alatta viszont, a lankás, füves lejtő anyagát kréta üledékes kőzetek alkotják. Vagyis idősebb kőzet a fiatalon! A felső, mészköves rész tehát a takaró maga. Pontosabban, mivel csak egy kis darabka maradt itt meg a teljes takaróból, így inkább csak „takaróroncsnak” (azaz szakkifejezéssel klipp-nek) nevezhetjük.
Helyszín: 46.23482, 22.96203 – Google térkép
További info: