Maar-krátertó, Graenavatn, Izland

Fotó: Telbisz Tamás

A maar-kráterek viszonylag kis méretű (<1km), kerekded vulkáni mélyedések. Legfontosabb jellemzőjük, hogy a környezetük szintje alá mélyülnek, legföljebb egy kis tufa-fölhalmozódás emelkedhet ki a tó körül. Ez a forma úgy alakul ki, hogy egy nagyon heves kitörés történik, melynek során a magma vízzel keveredik, hirtelen válik gőzzé a víz, ami a robbanás energiáját nagyon megnöveli, és a kőzet egészen apró szemcsékre esik szét. Az ilyen kitöréseknél elég kevés anyag kerül a felszínre, és mivel aprószemű, ezért a szél, majd a későbbiekben a víz gyorsan pusztítani kezdi. Így hát visszamarad a robbanás helyén egy „gödör” – ez a maar-kráter. Ebben a későbbiek során összegyűlik a csapadékvíz, és lesz belőle maar-krátertó. Bár ezek a formák általában nem nagyok, helyenként 1 km-nél nagyobb átmérőjű maar-tavak is előfordulhatnak.

A képen látható tó az izlandi Graenavatn. Ennek a neve azt jelenti, hogy „Zöld-tó”, de télen ez természetesen nem látszik, hiszen be van fagyva. Nyáron azonban a benne élő, hévíz-kedvelő algák miatt a színe erősen zöldes színű. A tó egyszeri, heves robbanás révén jött létre, amiben a vízgőz játszotta a főszerepet, amint az feljebb is szerepel. Mélysége kiterjedéséhez képest meglepően nagy: 46 m, miközben hossza mindössze 290 m.

Helyszín: 63.88458, -22.05510 – Google térkép

További info: