Kárcsúcs, Matterhorn
A jégkorszakok idején nemcsak a jég által közvetlenül csiszolt sziklák pusztulnak, hanem a jégből kiálló csúcsok, gerincek is. A fagy körüli hőmérsékletek miatt a sziklák repedéseibe kerülő víz megfagy és lerepeszti a sziklák oldalát. Ezáltal meredek, éles gerincek és hegyes csúcsok jönnek létre, melyeket kárgerincnek és kárcsúcsnak nevezünk. Hozzájárul a folyamathoz, hogy a völgyfőkben lévő gleccserek (kárgleccserek) is pusztítják a sziklafal alját. A gleccserjég hozzáfagyva a sziklához időről időre letör belőle nagy darabokat. Így a völgyfők „hátrálnak” a gerincek és csúcsok felé. Ahol ez a hátrálás három vagy több irányból történik, ott a visszamaradó csúcs több oldalról is meredek lejtőkkel határolt kárpiramissá alakul.
Kevés ismertebb hegy van a világon, mint a svájci-olasz határon fekvő Matterhorn (olaszul Monte Cervino). Szinte tökéletes piramis alakja elbűvölő. A tövénél napjainkban is gleccserek húzódnak, bár ezek a globális felmelegedés miatt évről évre fogyatkoznak. A kép alján függőgleccsert láthatunk, és ennek felső pereménél jól megfigyelhető a bergschrund ívelt vonala is, ami a függőgleccser és a sziklához fagyott jég közötti hasadékot jelenti.
Helyszín: 45.97650, 7.65842 – Google térkép
További info: